A "falu bolondja" és a minjen – avagy Talmud és modern orvostudomány – HH Váérá (K)

Számos misnai traktátus hasonló megfogalmazással kezdődik: "mindenki vághat húst, kivéve..." Az említett kivételek közé tartoznak a süket-némák és a szellemileg visszamaradottak. A közös nevező ezekben az esetekben a tudat [dáát] hiánya, és pontosan ezt a kérdést kell megvizsgálni a minjen esetében.

Forrásgyűjtemény

Ellentmondás a Sulchán Áruchban

A Sulchán Áruch Orách Chájim 55. fejezete, amely a Kádis törvényeiről szól, érdekes módon alig említi ezt a problémát, pedig a Misnában mintegy nyolcvan helyen szerepel a "süket-néma és szellemileg visszamaradott" formula. Számos traktátusban találkozunk vele: Trumot, Eruvin, Ros Hásáná, Megilá, Chágigá, Jevámot, Gitin, Bává Kámá és még sok más helyen.

A Sulchán Áruch első pontja szerint a minjenhez tíz férfi szükséges: "nem szabad úgy, hogy későbben vagyunk, mint tizen", azaz férfiak, nem rabszolgák (már nincsenek rabszolgák), és nagykorúak. Itt kimarad az, amit várnánk - nem említi a süket-néma és a szellemileg fogyatékos esetet.

A döntő ellentmondás

A probléma a nyolcadik pontban válik nyilvánvalóvá. Ez a pont azt mondja: "A süket, aki beszél, de nem hall, vagy hall, de nem beszél" - tehát nem süket-néma, hanem csak süket vagy csak néma - "az hozzáadódna a minjenhez."

Ez meglepő ellentmondást teremt. Az első pont alapján úgy tűnik, hogy a szellemileg fogyatékos nem jelent diszkvalifikációt a minjen szempontjából. A nyolcadik pont viszont már úgy kezeli, mintha a süketség vagy némaság önmagában is diszkvalifikáció lenne, hasonlóan a szellemi fogyatékossághoz.

A Biur Halacha magyarázata

A Misna Berura Biur Halacha című kommentárja ezt az ellentmondást vizsgálja. A 199-es fejezetben azt találjuk, hogy a szellemileg fogyatékos is beszámítható, "hogyha odafigyel, és érti". Tehát lehet valakinek valami baja - például bipoláris depresszió -, ami nem egészséges kondíció, de ezzel együtt nem elrugaszkodott feltételezés, hogy tudja érteni és egyetérteni az imával.