A jó szem mint életstratégia

Rabbi Jochánán megkérte az öt tanítványát, hogy válasszanak olyan utat, amin járjon az ember. Olyan egyetlen dolgot válasszanak, ami alapján az egész életét tudja élni.

Az egyik azt mondta, hogy a jó szem, a másik azt mondta, hogy a jó szív.

Az egyik azt mondta, hogy a jó barát, a másik azt mondta, hogy a jó szomszéd.

Az egyikük pedig direkt nem olyat mondott, mint a többiek: azt mondta, hogy aki látja a jövőt.

Most a jó szemről szeretnék beszélni.

Azt mondják, hogy „ítéld meg mindig a másikat előnyös oldaláról”. Hogyha úgy látod, hogy csinált valamit, ami gyanús, akkor ne mindig a rosszat feltételezd. Mondta egyszer nekem egy jó tanácsadó, hogy sose mondj olyat, ami félreérthető, mert ha félreérthető, akkor mindig félre fogják érteni – és mindig rosszul.

Erről szól a jó szem: hogy ne te legyél az, aki rosszul ért félre. Talán mondhatjuk, hogy a világon lévő összeveszések elsöprő többsége abból származik, hogy ez a bizonyos jó szem hiányzik. Nem jól ítélem meg, amit a másik mondott, hanem rögtön feltételezem, hogy beszólt nekem, rosszat akar nekem, áskálódik ellenem, és nem feltételezem, hogy valami egészen más dolog áll a háttérben, amire nekem történetesen nincs rálátásom.