A leíratlan Misna, a szolgálat szavai, és a főpohárnok vétke – HH Mikéc (K)

A tanításban visszatértünk a szóbeli tanról szóló korábbi megbeszéléshez. Rási álláspontja szerint a szóbeli tan valóban szóbeli volt, még a Talmud idején sem volt leírva. Bár ezt korábban is megemlítettük, további megerősítést kerestünk ehhez az állításhoz.

A kutatás során olyan könyvek kerültek elő, amelyek a szóbeli tan történetével és kialakulásával foglalkoznak. Ezek számos utalást és jelet találtak arra vonatkozóan, hogy ez valóban így volt.

A paradoxon

Az egész paradoxon abban áll, hogy Rabbi Yehuda Hanassi megszerkeszti a Misnát – összerakja, kiválogatja, rendszerezi –, de nem írja le. Miért nem írja le? Mert tilos. De ha leírni tilos, szerkezteni miért szabad? Több száz évig tartó időszak volt ez, amikor a Misna már meg volt szerkeztve, de leírva még nem volt.

Ez a feltételezés Rásitól származik. Rási viszonylag egyértelműen írja, és nem található olyan forrás, amely ezzel vitatkozna. Sárhai-Kochmában több olyan értelmezés is található, amely pontosan így értelmezte Rási szavait: "semmi nem volt leírva."

Erre lábjegyzet is található, amely nem vitatja ezt a feltételezést. A modern szerkesztésű Sríra Gáon könyv – amely Benya által is említésre került, és amely két változatban maradt ránk – szintén tanúskodik erről a témáról. Ez a mű azt tárgyalja, hogyan alakult ki a Tóra Se'beal Pe (a szóbeli Tóra).

Következtetésképpen: ezt a dolgot nem tudjuk vitatni. Mondhatjuk, hogy Rási így gondolja, míg a Rambán másképp látja, és a Rambánban más van leírva. Ez minden, amit ebből a szóbeli tan témájából kihozhatunk.

A Malbim és a szolgálat kifejezései

A másik téma a Malbim volt. Grünbaum József Malbim-szótárában nem volt szó a szolgálatról, viszont a ChatGPT kutatása huszonkét forrást talált. A ChatGPT-t úgy kell használni, hogy kutatás módban (agent mode) dolgozik, átböngészve a dolgokat. Nem szabad hagyni, hogy a generatív intelligencia csak úgy kipattantsa a fejéből bármilyen bolondságot vagy információt. Komolyabb kérdésekhez ezt az eszközt érdemes használni, kifejezetten primér forrásokat kérve – nem azt, hogy egy rabbi hogyan magyarázza, hanem minél korábbi forrásokat, például Malbimot.

Malbim Bámidbar 18:2-re

A Malbim Bámidbar (Számok könyve) 18:2-re vonatkozó kommentárjában azt magyarázza, hogy "vö'téstérő ítöch" – "és szolgáljanak téged". A kontextus: Áronnak mondatik, hogy testvéreit, Lévi törzsét közelítse magához, hogy szolgálják őt és fiait a találkozás sátora előtt.

A Malbim kifejti: "Mi ez a visorszúhó?" – ez a "sérút", a szolgálat. Mi a különbség a "sérút" és az "avodá" között?

A Malbim magyarázata szerint: a szolgálat, amelyet a lévitáknak kellett végezniük, magában foglalta az éneklést. A léviták éneklése az Erhin traktátus 11a oldalán kerül elő. Ott kérdezik: honnan tudjuk a Tórából, hogy kell énekelni? A Tórában sehol nem áll, hogy a lévitáknak énekelniük kell. A léviták főleg énekeltek, de a Tóra mit ír róluk? Azt, hogy cipekednek. Amikor azonban a Szentély már kőszentély volt, nem kellett cipekedni – ajtókkal foglalkoztak és énekeltek.