A lopás tanulmányai – a viccből lopás és a visszaadhatatlan visszaadása

A hetiszakasz a korábban megkezdett népszámlálás folytatásával indul. Amikor ez befejeződik, következik a parancs: küldjenek ki a táborból mindenkit, aki tisztátalan. Ezt követi egy különleges törvénycsoport: ha valaki lopott, adja vissza, és vallja be bűnét. Ez a bűnvallomás héber neve: viduj.

A viduj mint micva – a Rambam alapvetése

A Tóra ezen szakasza a következő felszólítást tartalmazza: „Vallják be a bűnüket, amelyet elkövettek." Ez az alapja annak, amit a Rambam (Misné Tóra, Hilchot Tesuva 1:1) a bűnbánat első és alapvető törvényeként fogalmaz meg:

„Minden micvánál, akár tevőleges, akár tiltó, ha vétkezett az ember – akár szándékosan, akár véletlenül –, ha bűnbánatot tart és megtér bűnéből, köteles bevallani bűnét az Örökkévaló előtt."

A Rambam ezt a kötelezettséget erre a tórai igére vezeti vissza. Ez egy figyelemre méltó, egyedi gondolat: a Rambamnak nem volt talmudi forrása, amelyre közvetlen hivatkozást tehetett volna – mégis megtalálta a módját, hogy az előírást a Tórához kösse.

A viduj elvárt szövege a Rambam szerint a következő:

„Kérlek, Örökkévaló! Vétkeztem, bűnöztem, gonoszságot cselekedtem előtted, ezt és ezt tettem. Íme, szégyellem cselekedetemet, és soha többé nem térek vissza erre a dologra."

A Rambam hozzáteszi: ez a viduj magva. Ha valaki ennél többet mond – részletesebb vallomást tesz, több bűnbánati elemet sorol fel –, az csak még dicséretesebbé teszi a tettét.

A lopás törvénye és visszaadásának problémája

A fenti tórai szakasz azzal a esettel foglalkozik, amikor valaki lop, de az, akitől lopott, meghal, és nincs goél – azaz nincs rokona, örököse, aki visszakaphatná az ellopott vagyont. A Tóra azt mondja: ha nincs rokon, adják a papoknak. A hagyomány szerint ez az eset csak úgy lehetséges, ha az áldozat gér volt – azaz egy jövevény, betért személy, akinek nincs zsidó rokonsága.