A prófécia rövid története – hogyan kezdődött és hogyan ért véget?

A hetiszakasz több szempontból is felveti a prófécia témáját. Már az első szónál — behaalotcha, „amikor felteszed a mécseseket", vagyis amikor Áron meggyújtja a gyertyákat — elkezdődik egy olyan fordulat, amellyel kapcsolatban a kommentárok a felemelkedésről, a lépcsőkről is szólnak.

Ezzel párhuzamosan kerül szóba a profétálás is: érdekes módon egy lázadásal egyszerre jelenik meg a prófécia, és fordítva, amikor a bálványimádás megszűnt, a prófécia is megszűnt.

Hogyan jelentek meg az első próféták?

A tórai elbeszélés alapján úgy tűnik, hogy a próféták megjelenése összefügg a nép panaszkodásával. Először a panaszkodók jelentek meg, és akkor jött a tűz — ez lett a Taavéra (tűz). Utána újra panaszkodni kezdtek. A szöveg egy különös kifejezést használ: vájitávú taavá — „vágyakozást vágyakoztak." Ez azt jelenti: táplálták a vágyakozást, vagyis keresték a bajt. A magyarázók szerint a nép tudatosan kereste a kifogást, mire panaszkodhatna.

Miért adta fel Mózes?

E kérdés megértéséhez kulcsfontosságú, mire panaszkodott valójában a nép. Azt mondták:

„Emlékszünk, milyen finom halat ettünk Egyiptomban ingyen" — és felsoroltak mindenféle csemegét, amit ott ettek.

Tehát nosztalgiával tekintettek vissza Egyiptomra. Csakhogy Egyiptom az a hely, ahonnan az Örökkévaló kiszabadította őket — ez az origó, onnan számítják a szabadságot és az Örökkévaló különleges gondviselését. Amikor ezt átírják, azt a tanítás történelemhamisításnak nevezi. Felidéződik itt Orwell 1984 című műve is: „Aki uralja a múltat, az uralja a jövőt."

Tehát egy narratívagyártási és lázadási folyamat indult el: az elégedetlen csoport azzal kezdi, hogy átírja a múltat, és egy alternatív értelmezést épít fel.

Mózes erre azt mondta:

„Nem tudom egyedül vinni ezt az egész népet. Vajon én fogantam ezt az egész népet, vagy én szültem, hogy azt mondod, vidd őket ölödben, mint a nevelő viszi a csecsemőt? Ha így cselekszel velem, inkább ölj meg engem, ne lássam a vészt, ami engem ér."

A magyarázók megkérdezik: Mózes, miért éppen most nem bírod? A nép már korábban is sokat siránkozott. Mi volt itt más? A válasz: az, hogy most koncepciózusan, tudatosan építették fel az elégedetlenséget — nem a manna volt a valódi probléma, ez csupán a felszíne volt a dolognak. A nép nem volt éhes, nem volt baja a mannával. A lázadás mélyebb folyamat volt.