Ajándék Hanukára?? – HH Vájésev (Sze)

Rábénu Báchjá érdekes kérdést vetett fel: miért ragaszkodott Jákob annyira Ráchelhoz, amikor Leát is elvehette volna? A tanító rámutat, hogy Jákob édesapjának, Jicháknak az esetében más volt a sorrend: "elvette és utána megszerette". Ez a Chájé Sara heti szakaszban található precedens, ahol Jichák és Rivka találkozásánál ez áll: "Elvette a feleségenek, és szerette őt." Volt egy alapvető jó hangulat, nem volt feszültség vagy gyűlölet, és utána összehangolódtak.

Ez tehát egy tórai precedens arra, hogy nem feltétlenül csak az lehet egy jó, tartós és működő, szent házasság alapja, amit Jákob és Ráchel esetében láttunk (ahol Jákob egyből meglátta és megszerette), hanem van másik lehetőség is.

Rábénu Báchjá kritikája

Rábénu Báchjá szerint Jákob rosszul tette, hogy ennyire beleszerelmesedett Ráchelbe. Láván ugyanis jogosan mondta, hogy "nem szokás nálunk ezt" - vagyis hogy a kisebbiket előbb adják férjhez a nagyobbik előtt. A hét év szolgálat azért volt, mert Jákob a kisebbik lányért szolgált. Ha Leát kérte volna eleve, talán nem kellett volna hét év, mert Láván örült volna, hogy van kérője a legnagyobb lányának.

Ez eleve manipuláció volt, és nem szülői tisztelet. Erre utal az, hogy "Jákob nem tisztelte meg a szüleit 22 évig. Ugyanígy Jákobot se tisztelte meg a fia, József, 22 évig. El voltak szakítva egymástól, ugyanannyi ideig." Rábénu Báchjá szerint pontosan azért történt ez, mert Jákob a szívének vágyát követte, nem pedig a szülő instrukcióját.

A halácha álláspontja - gyermekek és házasságkötés

A halácha szerint a Remó írja a Jore Deá-ban, a Shulchan Aruch szülői tiszteletről szóló részében, hogy nem köteles a gyerek azt elvenni, akit a szülő mond.

A Maharik teshuvája

A tanító bemutatja a Maharik (Mahari Colón) egyik teshuvájának részleteit. A Maharik Franciaországban és Olaszországban élt. A névben a "colón" nem Kölnre utal, hanem a francia "colombe" szóból ered, ami galambot jelent.

A bemutatott esetben egy fiú apja megesküdtette, hogy nem veheti el azt a lányt, akivel házasság előtt teljesen jogtalanul együtt volt. A fiú azonban mégis ezt akarta. A kérdés az volt: mi a helyzet ezzel az esküvel?

A fiú még az eskütétel előtt tanúk előtt kijelentette, hogy nem akar esküdni, mert apja kényszeríti. Az apa valamilyen eszközzel (például pénzzel való zsarolással) kényszerítette ki az esküt. Ha bebizonyosodik, hogy az eskü kényszer hatására történt, akkor a rabbi kijelentheti, hogy a kényszer hatására tett eskü nem eskü.