Az égszínkék (techélet) vita: Tűr? Tilt? Támogat?

Az előző tanítás során megbeszéltük, mi a cicesz, miért fontos, és mi a helyzet a techélettel — azzal a kék fonállal, amelyet a Tóra előírása szerint a cicesz egyik szálának kékre kell festeni. Megállapítottuk, hogy ha valakinek nincs techéletje a ciceszen, az önmagában még nem számít a micva megszegésének.

Felmerül azonban a kérdés: mi van akkor, ha valaki tudja, hogy mi a techélet, és mégsem viseli?

A vita: kell-e techéleszt viselni?

A válasz — mint oly sok más kérdésre a zsidóságban — vita tárgya. A Halachipediában a techélet ügyének külön szócikke van. A Misna még azt mondja, hogy ha nincs techélet, az nem baj. A Talmud (Gemara) idejében azonban a techélet-fonál előállítása még megvolt.

A Radziner Rebbe és a techélet újjáélesztése

A modern korban elsőként Gershon Henoch Leiner, a Radziner Rebbe élesztette újjá a techélet viselésének szokását. 1839-től 1890-ig élt, és három könyvet írt a témáról: Sfunei Tmunei Chol, Ptil Techelet és Ein HaTechelet. Igyekezett minél szélesebb körben terjeszteni a gondolatot.

A Bét HaLévi levele és a mászóra-érv

A Radziner Rebbe kutatásaira nem az volt a nagy rabbik reakciója, hogy másnaptól mindenki viselje a techéletet. Az egyik legismertebb ellenérvet Ráv Joszef Dov Szoloveicsik, a Bét HaLévi fogalmazta meg, aki a Szoloveicsik rabbinikus dinasztia egyik kiemelkedő tagja, és kortársa volt a Radziner Rebbének.

A Bét HaLévi azt mondta: nincs mászóra — nincs hagyomány, amelyet nemzedékről nemzedékre adtak volna át arról, hogy melyik élőlényből kell a techéleszt kinyerni. Ebben az esetben szerinte nem az érvelés számít, hanem a hagyomány: azt kell csinálni, amit az őseink csináltak.

Ez az érvelés azonban több szempontból is megkérdőjelezhető. A zsidóság addigra már több ezer éves hagyomány, és korábban soha nem merült fel az a kérdés, hogy kell-e mászóra az ilyesmihez. Ráadásul van egy tórai kötelezettség a techélet viselésére, és tudjuk, hogy a Talmud idejében viseltek techéletet — hogyan lehet ezzel szemben a mászóra hiányát felhozni?

Ráadásul maga a Radziner Rebbe leírja saját könyvében a Bét HaLévi ellenérvét — a saját maga ellen szóló érvelést. Az a tény, hogy valaki a saját álláspontja ellen szóló érvet is közöl, épp a hitelességét erősíti.

A Bét HaLévi érve a techélet mellett — a Radziner-verzióban

A történetnek van egy további rétege. A Radziner Rebbe által idézett változatban a Bét HaLévi azt mondja: ha létezne egy olyan élőlény — például egy csiga —, amelyet nem ismerünk, és amely nem volt elérhető, azt nagy örömmel megvizsgálná, és használná is.