Beleszólhatnak-e a szülők a gyerekek házasságába? – HH Vájésev (K)

A tanítás a haszidizmus újévének témájával kezdődik, amely Kiszlév 19-én van, amikor az első lubavicsi rebbe kiszabadult a börtönből, és ugyanezen a napon távozott a Mezericsi Magid is az élők sorából. Ez az esemény felveti a kérdést: lehet-e egyáltalán a haszidizmusnak külön újéve, amikor a Tóra Niszán hónap elsejét jelöli meg a hónapok elejének, míg az újév Tisri elsején van?

A tanítás rámutat erre a paradoxonra: Niszán 1. a hónapok eleje, míg Tisri 1. az újév - ez a két időpont a lehető legtávolabb esik egymástól az időkörön. A Rós Hásáná traktátus már négy újévet sorol fel, és még számos további létezik, attól függően, hogy mit és hogyan számítunk.

Tisri 1. az emberteremtés napja. Ha visszaszámolunk öt napot a hat teremtési nappal, akkor Kiszlév 25-höz, Hanukához érkezünk, de tulajdonképpen hat napot kellene visszalépni Kiszlév 19-ig - pontosan a lubavicsi rebbe szabadulásának napjáig.

A haszidizmus három pillére

A haszidizmus a Báál Sém Tovval kezdődött a 17-18. század körül, aki megújulási mozgalmat indított. Tanítványa volt a Mezericsi Magid, akinek egyik tanítványa a Bál Hátánja volt. A haszidizmusnak három nagy könyve van:

1. Noam Elimelech - A Lizsenszkí Elimelech rabbi műve, amely a cádikokhoz szól. Ő volt minden rebbék rebbéje, és ő írja le a tökéletességet.

2. Tanya - Az Alter Rebbe, az első lubavicsi rebbe könyve, amely a "közepesekről" szól, bár ami neki közepes, az sokak számára már igen magas szint.

3. Rabbi Nachman tanításai - A Breslevi Rabbi Nachman azokhoz szól, akik még ezek után jönnek, az egyszerű emberekhez, akik esetleg múltbeli terheik miatt zaklatottak, és reményt szeretnének kapni a visszatéréshez.

Amikor a Rabbi Simeón bár Jochaj, a tanna, kiszabadult saját "börtönéből" - a barlangból, ahol 12 hónapig, majd még egy további hónapig rejtőzött a rómaiak elől -, ő is sok mindent megosztott. Úgy tűnik, az elvonulás és a kiszakadás, bár ne legyen rá szükség, mégis hozzáad valamit, új dolgok megosztását teszi lehetővé.

Cádik és haszid - fogalmi különbségek

A hetiszakaszban József is börtönbe kerül testvérei miatt, végül alkirály lesz. Józsefről nem azt tudjuk, hogy haszid, hanem hogy cádik. Ez felveti a kérdést: mi a különbség a cádik és a haszid között?

A Meszilát Jesárim tanítása szerint a cádik az alap: az, aki nem csinál semmi rosszat, nem követ el bűnt. A haszid az, aki továbblép ezen: nemcsak hogy nem követ el bűnt, hanem még valami jót is tesz. A "haszid" szó a "heszed"-ből származik, amely adást jelent. A haszidnak fontos, hogy ő valamit adjon a világnak, nem csak az, hogy ne rontsa el azt.

A Meszilát Jesárim sokféle tagolást vezet be ezzel kapcsolatban. A Tanyában a cádik valami egészen magas szintet jelent, míg a Meszilát Jesárimban nem feltétlenül.

A talmudi források

A Bava Kama 30a tárgyalja ezt a kérdést. A Hanuka egyetlen megjelenése a Mishnában egy jogi esetben van, ahol valaki ott hagyta a Hanuka gyertyáját az utcán és tüzet okozott - ilyen kártérítési kérdésben szerepel.

A Talmudban azonban a Sabbát traktátus második fejezetében hosszabb szúgja tárgyalja: "Máj Hanuka" - mi a Hanuka?

Mit csináljon az, aki haszid akar lenni?

Három különböző válasz hangzik el:

• Tanuljon nezikint (károkozás, kártérítési törvények) - aki arról tanul, hogy ha kárt okoz, azt meg kell téríteni, annak elmegy a kedve kárt okozni, így haszid lesz.

• Rava szerint tanuljon Avotot - erkölcsi dolgokat.

• Mások szerint tanuljon Berachotot - vallási dolgokat.

Mind a három külön út arra, hogy valaki haszid legyen. Senki nem mondja, hogy mindet tartsa be - pedig nyilvánvalóan mindet be kell tartani -, de ezek azt jelzik, hogy extra mértékben ráfeküdni arra a témára. Ez lehet, hogy háromféle haszidizmust, háromféle embert jelent.