"De akkor ki van a boltban?" avagy mit tanulhatunk Mózes utódlásából

Mi volt Mózes első gondolata, amikor megtudta, hogy ő maga nem mehet be Izrael földjére? Első, ösztönös reakciója nem az volt, hogy sajnálkozzon amiatt, hogy ő maga nem léphet be az országba, hanem azonnal az foglalkoztatta, hogy ki fogja őt követni a vezetésben.

Ez egy ismert zsidó vicc alapja is: a haldokló öregember végigmegy a családtagjain, hogy megtudja, hogy az összes rokon jelen van-e. Amikor kiderül, hogy igen, azt kérdezi: akkor ki van most a boltban? Vagyis a saját sorsa helyett őt is az "üzlet" foglalkoztatja. A legtöbb zsidó vicc talmudi alapú, ez a vicc viszont kifejezetten a Tórára, ezen belül is erre a jelenetre épül.

Csak néhány héttel később, a Mózes ötödik könyvének elején olvasható, hogy Mózes sokat fohászkodott azért, hogy mégis bemehessen az országba – a hagyomány szerint a könyörgést jelző szó betűinek számértéke alapján igen sokszor imádkozott ezért (515-ször).

Miért kell azonnal kijelölni az utódot?

Az utódlás kérdését azért kellett azonnal rendezni, mert a rendezetlenül hagyott utódlási, illetve örökösödési kérdésekből fakadnak a legkellemetlenebb viszályok. A hetiszakaszban szereplő másik jellegzetes örökösödési történet Celofchád lányainak esete, amely szintén jó apropó az öröklés témájának tárgyalására.

Egy halachikus dilemma az örökösödésről

Ehhez kapcsolódóan tanultunk egy érdekes halachikus dilemmát:

Egy amerikai ember ápolta idős édesapját, de egy idő után másik államba szeretett volna költözni. Mivel az édesapja visszautasította, hogy bárki más gondoskodjon róla, a fiú titokban lefizette a szomszédot, hogy figyeljen az apjára, és rendszeresen érdeklődjön hogyléte felől – az apa nem tudhatott arról, hogy ezért a szomszéd pénzt kap.

Ez évtizedekig működött, egészen addig, amíg az apa meghalt. A végrendeletében ingatlanvagyonának felét a fiára, felét pedig – hálából – erre a szomszédra hagyta, aki valójában fizetség ellenében gondoskodott róla, és aki ezt az apa elől eltitkolta.

A kérdés, amelyet a tanítás felvet: visszakövetelhető-e a szomszédtól az örökség rá eső része, tekintve, hogy az apa téves feltételezés alapján, azt hívén, hogy a szomszéd önzetlenül gondoskodott róla, hagyta rá a vagyon egy részét.