Eldád és Médád jutalma – foglalkozzanak közügyekkel!

A tórai szakasz elbeszéli, hogy Eldad és Médad a táborban maradtak, és ott profétáltak, miközben a hetven vén a találkozás sátránál kapott prófétai szellemet. Amikor a nép húst kért, Mózes nem bírta egyedül a terhet, és az Örökkévaló azt mondta, hogy a prófétálás szelleméből ad a hetven vénnek is.

Egy névtelen ifjú hírvivő szaladt Mózeshez, és elmondta, hogy Eldad és Médad profétálnak a táborban. Erre Jehosua bin Nun – Mózes szolgálatának ifjú kísérője – felszólalt: „Uram, Mózes, hallgattasd el őket!" Mózes azonban visszautasította ezt az indítványt, mondván: „Féltékenykedsz-e miattam? Bárcsak az Örökkévaló az ő szellemét mindenki másra is rátette volna!"

Rási magyarázata

Rási két dolgot emel ki ezzel a résszel kapcsolatban. Az egyik, hogy Jehosua azt ajánlotta: bízd meg Eldadot és Médadot a közösség feladataival (corké cibur), adjál nekik közösségi munkát, mert „maguktól el fognak pusztulni" a tehertől. Ez egy mély gondolat: aki vezető szerepre vágyik, azt a legjobb azzal szembesíteni, amit valóban kér.

Rási másik megjegyzése szerint Eldad és Médad profétálásának tartalma az volt: Mózes meg fog halni, és Jehosua fogja bevezetni a népet Izraelbe. Rási szerint ezért tiltakozott épp Jehosua – mert ez az ő személyét érintette közvetlenül, és minden szál itt összeér: miért épp Jehosua szólalt fel, miért épp ő tiltakozott, és miért épp ő lesz az, aki majd bevezeti a népet.

A „legjobb válasz" elve

A szakaszból kibontakozik egy általánosabb elv: ha valaki valamit akar, a legjobb válasz sokszor az, hogy legyen úgy, ahogy kívánja.

Eldad és Médad vezető szerepre törekedtek – hát legyenek valódi vezetők, foglalkozzanak a közösség szükségleteivel, és tapasztalják meg, milyen az valójában.