Kell-e sportolni a Tóra szerint? – HH Váérá (Cs)

Az előző alkalommal arról esett szó, hogy királyokról és diktátorokról mondunk áldást. Mózsesnek meg lett parancsolva, hogy tisztelettel viseltessen a fáraó iránt, hiába volt bármilyen gonosz is ő – akkor is tisztelettel kellett iránta viseltetni. Ez kapcsolódik ahhoz, hogy áldást mondunk a királyokra.

A Chászám Szófer, a nagyszerű magyar rabbi Pressburgból, ezt a tanítást hozza. Érdekes módon itt a Chászám Szófer ugyanazt mondja, amit a Radváz már korábban, aki a 15-16. században élt, míg a Chászám Szófer jó 100-200 évvel később. A Chászám Szófer magyarázza, hogy Mózestől tanuljuk, hogy viseltessen a fáraó iránt tisztelettel, és emiatt kell áldást mondani egy király meglátására még akkor is, ha gonosz.

A Radvász kimondja, hogy az a király, aki öl – őt lehet királynak nevezni, aki tud ölni.

A királyság békéjének jelentősége

A Pirkei Ávot tanítása szerint Rabbi Chanina, a főpap helyettese mondja: "Imádkozzál a királyságnak a békéért, mert ha nem lenne annak a félelme, egyik ember a másikat élve nyelné el."

Ez egy nem kifejezetten optimista tanítás, és elgondolkoztató kérdéseket vet fel az anarchizmussal kapcsolatban. A zsidó emberek között a dolgokat a Tóra alapján kellene eldönteni, normális esetben. Még akkor sem szabad a nemzsidó törvényt alkalmazni vagy nemzsidó bíróság elé vinni egy ügyet, ha egy zsidó, vallásos ügyvéd pontosan tudja, hogy az adott ügyben ugyanazt mondja mind a tórai, mind a polgári törvény. Ez ugyanis azt az üzenetet közvetíti, hogy a Tóra nekünk nem elég.

Mégis, bármilyen komolyabb ügyekben ma nem lehet megkerülni az ügyvédeket. Ennek oka az, amit Rabbi Chanina mondott: a királyságnak a békéért kell imádkozni, mert a királyság az, akinek félelme van, hatalma van, és aki az erőszak-monopóliumot gyakorolja. Jelenleg az itteni törvények vonatkoznak ránk, azokat lehet érvényesíteni. Sajnos rászorulunk erre – ahogyan rászorulunk a királyság békéjére, úgy rászorulunk az ország törvényeire is ilyen szituációkban.

A testmozgás és a sport kérdése a tórai forrásokban

Egy rabbi tanítása vetette fel a kérdést: tényleg kell-e sportolni, vagy ez csak divat? Tórailag nem azt kellene gondolnunk, hogy az ember úgy lett megteremtve, hogy ha normálisan működünk és éljük életünket, akkor elég mozgunk? Vagy azért kell sportolnunk, mert többet eszünk, mint kellene?

Ma több gépünk van, és ami régen kemény munka volt, azt ma könnyebb elvégezni. Nem erre lettünk tervezve – arra lettünk tervezve, hogy kimegyünk a mezőre, kapálunk, mert ha nem tesszük, akkor este nincs kenyér.