Magunkról sem mondhatunk rosszat? Bűnvallomás, gyónás a Talmud alapján – HH Mikéc (Sze)

A tanítás kiindulópontja a főpohárnok mondata a Tórában: "vétkeimet említem ma" (חֲטָאַי אֲנִי מַזְכִּיר). A kérdés az, hogy mi volt pontosan a vétke, és miért hozza ezt most szóba. Az indoklás kettős: egyrészt bocsánatot kér, hogy elfelejtkezett József ügyéről, másrészt magyarázza, hogy azért felejtette el, mert nem akarja emlegetni azt, amiért már megbocsátást kapott.

Radak (Rabbi David Kimchi, 1160-1235), aki a próféták, Névim, Ketuvim és más iratok alapvető kommentátora volt, egy fontos elvet fogalmaz meg: "Nem egy tökéletes ötlet, hogy említeni a vétkeket, ha tudod, hogy régen csinált valami rosszat a király ellen, és már lejárt a bocsánatkérés ideje." Radak szerint nem azért nem mondja el, mert már nem aktuális a téma.

Forrásgyűjtemény

A Berachot Traktátus tanítása

A Talmud Berachot traktátusában Rav Kahana mondása szerint: "Pimasz (szégyentelen) az számomra, aki elmondja a bűnét."

Ezt alátámasztja a 32. zsoltár nyitósora: "Boldog az, akinek el van vive a bűne, be van fedve a vétke" (אַשְׁרֵי נְשׂוּי פֶּשַׁע כְּסוּי חֲטָאָה).

A logika hasonló ahhoz, amit Radak javasolt: ha már meg van bocsátva a bűn, akkor mit emlegeted?

Rav Kahana tanítása a Berachot 5. fejezetének végén

A kontextus két apróságból jön: Rav Kahana mondta mindkettőt, és mindkettő esetben a "pimasz" (szemérmetlen) kifejezést használja. Ez nem azt jelenti, hogy bűnt követ el, hanem hogy Rav Kahana szubjektív érzékelése szerint pimasznak számít.

Két dolog:

1. Pimasz az, aki mezőn imádkozik

2. Pimasz az, aki kifejezi a bűnét

Mi az összefüggés a kettő között? A pimasz az, aki nem szégyenkezik. Héberül több kifejezés létezik erre: חֻצְפָּה, és עַזּוּת פָּנִים (erős az arca). Akinek erős az arca, az szégyentelen.

Az ima és a vétkek egyaránt belsőséges dolgok, privát dolgok az Örökkévalóval. Ezeket nem kell közzétenni.

A Vilnai Gaon magyarázata a szégyenről

A Vilnai Gaon megkülönbözteti két típusú szégyent:

• Busha (בּוּשָׁה): Első szintű szégyen, amikor valaki lop, de még tud hazudni, mondhatja, hogy vette

• Klima (כְּלִמָּה): Amikor lebukik, amikor nem tud mit mondani

Mind a kettő szó a Zsoltárok könyvében szerepel (69:7-ben), és ezen apropóján osztja meg a Vilnai Gaon ezt a különbségtételt.

Rabénu Jóna tanítása a szégyenről

Rabénu Jóna a Saaré Tsuva (megtérés kapui) című művében írja: "Itt olyan szégyenről van szó, amely fantasztikus eredményekkel jár. Ez nem egy standard szégyenérzet. Ez már az a szint, amikor az ember arca elváltozik."

Idézi a zsoltárt: "A szégyenérzet elfedte az arcomat" (כִּסְּתָה כְלִמָּה פָנָי). Amikor ezt észreveszi az Örökkévaló, eltörli a bűnt és nem bünteti. A vétkes még jobban szégyenkezik, amikor rájön, hogy mi járna neki, de mégsem büntették.