Mit tanít a gonosz Bileám a mindennapi imáinkról?

A Tóra egyik különlegessége az, hogy mindenből gyakorlatias dolgot tanulunk. Olyasmit, ami vallási életünk mindennapjaihoz hozzátartozik. Még Bileám történetéből is, aki egy sok ezer évvel előtt élt ellenségünk, halachát tanulunk az ima idejéről!

Azonban az, aki mélyebben szereti megélni és megérteni a Tórát, az arra is kíváncsi, hogy miért éppen tőle tanulunk ilyesmit? És hogyan kapcsolódik ez Bileám személyiségének megértéséhez? Mindezekről beszéltünk a tegnap déli tanulásunkon.

1. Bileám különleges képessége és az idő

A tanítás Bileám alakjával kezdődik, aki rendkívüli képességgel rendelkezett: egy napon belül az 1,4 millió „jó pillanatból” képes volt megtalálni azt az egy rossz pillanatot, amikor átkot mondhatott Izraelre.

2. Az ima ideje és a Havinénu

A tanítás az ima idejére terelődik, különösen arra a kérdésre, hogy ha az imát időben kezdjük el, befejezhetjük-e akkor is, ha kicsúszunk az időből.

A Havinénu ima jelentősége

A Havinénu egy rövidített Smone Eszré (Tizennyolc Áldás), amelyet a Talmud idejében mondtak. Bár sokan örülnének ennek a rövidített formának ma is, a rabbik szerint a mai imakönyvek és az emberek lustasága miatt nem gyakoroljuk. Ennek ellenére a Havinénu egy gyönyörű szöveg, amely összefoglalja a lényeges kéréseket, mint például a Teremtő útjainak megismerése, a megtérés, a bűnbocsánat, a megváltás elhozása, a bajoktól való megszabadulás, és a szétszóródott nép összegyűjtése. A Havinénu jellegzetessége, hogy gyorsan, “sorozatlövésszerűen” adja elő a 18 áldást.

Mikor mondható a Havinénu?

A Talmud szerint a Havinénu akkor mondható, ha valaki utazik, megszakítják, vagy nem tud koncentrálni, azaz nagy szükség esetén. Ez felveti a kérdést, hogy vajon akkor is mondható-e, ha kifutunk az időből, vagyis késlekedünk az imával.

Mikor imádkozhatunk, ha már csak kevés idő marad?

• Mogen Avraham álláspontja: Szigorú vélemény, amely szerint nem szabad Bileám rossz tanácsára apellálva későn kezdeni az imát azzal, hogy majd gyorsan befejezzük.
• Aruch HaSulchan álláspontja: A Mogen Avraham nevében azt mondja, hogy igenis bedobható a Havinénu akkor is, ha késlekedünk. A Talmud nem azért vezette be a Havinénut, hogy késlekedés esetén használjuk, de a későbbi rabbik, akik olyan vitatémát hoztak fel, ami a Talmudban nem merült fel egyértelműen (mint a Mogen Avraham), engedik a használatát.
• Misna Brura: Visszhangozza a Mogen Avraham szigorítását, nem engedi a Havinénu használatát késlekedés esetén, sőt, még hangos ismétlés esetén sem. Az Aruch HaSulchan a Havinénuból vezeti le, hogy a Misna Brura álláspontja nem elégséges, mert ha valaki már a Havinénu elkezdésekor is lemaradt, akkor akár a teljes imát is elmondhatta volna.
• A tanító véleménye: Ha az imát időben kezdtük el, akkor akkor is időben mondott imának számít, ha nem időben fejeztük be. Az Aruch HaSulchan tehát a Havinénuval szemben Bileámot “paszkenolja” (ítélkezik mellette), mert Bileám is abban az egy tizedmásodpercben akart átkozni, és folytatta volna, de a Havinénu nem erre vonatkozott.