"Ne kívánd meg" – a nyomásgyakorlás törvényei – HH Jitró (Sze)

Az isteni kinyilatkoztatás 613 parancsolatot tartalmaz, mégis külön hangsúlyt kap a tíz parancsolat. Ez azért lehet, mert maga a tíz parancsolat jelenti a Tóra adását. Amikor a nép a hegynél állt és dörgött a mennydörgés, nem lehetett az eg

Ebből kiindulva sokan azt mondják, hogy ez a tíz parancsolat valójában tíz kategóriát jelent, és ezekben foglaltatik benne az összes többi parancsolat. Ha így nézzük a dolgot, valóban tudnánk további parancsolatokat sorolni az egyes kategóriákhoz. A bálványimádás tilalmához például rengeteg olyan parancsolat tartozik a 613-ból, ami a bálványimádástól való eltávolodásról szól. A szombat megtartásához 39 munka tilalma és rengeteg szombatos törvény kapcsolódik, akár az ünnepek is idesorolhatók.

Van azonban egy parancsolat, amely egyedülálló: a „ne kívánd meg" parancsa. Nehéz lenne megmondani, mit sorolhatnánk ide, mert ez annyira különleges dolog.

Forrásgyűjtemény

Az irigykedés szerepe a világban

A Midrás szerint a Szent, Áldott Ő azt mondja: „Irigykedjetek az én számomra!" Mert hogyha nem lenne az irigykedés, a világ nem tudna megállni. Az emberek nem ültetnének szőlőt, nem vennének el feleséget. Mindent azért csinálnak, mert a másiknak milyen szép háza van, és nekik is kellene legalább egy olyan szép ház. De ha nem lenne ez, ha nem irigykedne az ember, akkor minimális dologgal is beérné.

Amikor valaki házat épít, és látjuk, mit csinálnak mások a világban – például hogy programozók olyan programokat írnak, mint a Facebook vagy az Airbnb, és millió-milliárd dollárokat keresnek vele – akkor az irigykedés az, ami motivál. Az irigykedés mozgatja a világot.

A „ne kívánd meg" parancs finomítása

Az, hogy a Tóra tiltja az irigykedést és azt mondja, hogy ne kívánj meg semmit, ami a másiké, ezt finomítani kell. Nem vehetjük ezt ennyire szó szerint. A legfőbb különbségtétel az lehet, hogy van-e különbség aközött, hogy valaki azt kívánja, hogy a másik sapkája az övé legyen, vagy azt, hogy neki is lesz majd egy olyan sapkája, mint a másiknak.

Ha azt kérdezed meg valakitől, hogy „hol vetted ezt a sapkát, én is akarok ilyet", az nem ugyanaz a tárgy. A kérdés tehát: mi számít a parancsolat megszegésének?

A kortárs példa: a kosárlabda-eset

Történt 2010-ben a Torah Academy of Bergen County-ban, egy vallásos zsidó iskolában Amerikában. Az egyik fiú kosárlabdázni akart, de volt rajta egy drága szemüveg, és nem akarta, hogy összetörjön. A másik fiú szeretett volna vele kosárlabdázni, de az illető aggódott a szemüvege miatt. A fiú erősködött: „Megígérem, hogy nem töröm össze!" Végül összetörte.

Ez az eset a rabbihoz került. Érdekes módon ebben is van „ne kívánd meg" parancs megszegése, pedig a fiú nem kívánta meg egyáltalán a másik szemüvegét, de presszionálta. Azt mondta: „De igen, de én akarom, én nagyon akarom, én akarok veled kosárlabdázni." Ez presszionálás.

A presszionálás mint kategória

Ha ezt a tíz parancsolatot kategóriaként nézzük, akkor ebből az a tanulság bontható ki: ne élj vissza az erőfölényeddel. A szavakkal, a pozícióval vagy a pénzzel sok mindent el tudunk érni. A Teremtő különféle jó dolgokat letett a kezünkbe, amikkel nagy dolgokat el tudunk érni, de ezeket sokszor a saját hasznunkra fordítjuk.

A kosárlabda esetben is erről van szó: a barát a baráti hangulatra, az érzelmi elemre apellált azért, hogy kosarazhasson. Ez egy pozitív dolog, de a másik nem akarta. Belevonta a másikat egy olyan dologba, amit nem akart. Ez a tanítás üzenete: nem helyes ilyen dolgot csinálni, beletolni a másikat olyanba, amit ő nem akar.

A Rambam értelmezése

A Sulhan Árukh idézi a Rambámot. A Rambám azt mondja: mindenki, aki vágyakozik a másik szolgájára, szolgálónőjére, házára vagy cuccaira – olyan dologra, amit meg tud tőle venni –, és presszionálja, barátaink keresztül vagy szavakkal („ú, nagyon szeretném", „nagyon szeretnék"), és végül el is szerzi, akkor megszeg egy tilalmat, amiben az áll, hogy „ne vágyál rá". Hiába fizetett érte egy csomó pénzt, ő megszegi ezt a tilalmat.