Nem minden egyformán kóser, ami kóser?

Felmerült a régi kérdés: a kóserlista nem annyira kóser? Akkor miért nincs a „listás” termékeken hekser (kósersági pecsét)? Hol található a legközelebbi kóserlista?

Mi a helyzet azokkal, akik különbséget tesznek kóser és kóser között? Tévednek? Politika? Van esetleg ezeknek a témáknak forrása a Talmudban és a Sulchán Áruchban?

1. Mi baja lesz annak, aki nem kósert eszik?

A Timtum haLev fogalma és annak forrásai (Jomá 39a)

A tanításunk egyik kiindulópontja a híres talmudi mondat, amely a Jomá traktátus 39a lapján található, a Tanna devé Rabbi Jismael tanházából:
A vétek eltömíti az ember szívét, vagyis “timtum halev” áll elő. A szóhasználat héberül és magyarul is kifejező: „timtum” – eltömődés. A vétek tehát bezárja a szívet, eltávolít a bölcsességtől, és ahogy Rási magyarázza, elzárja az embert minden bölcsesség elől.

Ez az alapja annak a klasszikus tanításnak, hogy aki nem kóser ételt eszik, az képtelenné válik a Tóra tanulására.

A kérdés felmerül: vonatkozik-e ez minden vétekre, vagy csak a kósersági vétségekre? Bár a kiinduló tórai mondat konkrétan a tiltott állatok fogyasztásáról szól (Vájikrá 11:43), a Talmud univerzális érvényű keretként kezeli.

A Ben Is Cháj (Bagdad főrabbija) „Rav Pe’alim” c. responsumában felveti: mi van, ha valaki akaratlanul eszik tréfli ételt, például belekerül egy kukac a levesbe? Ő azt mondja: nem hibáztatható, ha valóban mindent megtett, hogy elkerülje. Itt jön be az első gyakorlati kérdés:

Meddig tart a „mindent megtettem”? Ha hechsheres terméket vettem, de nem néztem eléggé alaposan utána, akkor vétkeztem?