Öregség és betegség nélküli világ – vajon miért nem volt elég jó? – HH Vájechi (K)

A Talmud Bava Mecia 87b oldalán található egy érdekes kommentár, amely három bibliai alakhoz köt jelentős újításokat a világ történetében. A midrás szerint: "Ábrahámig nem volt öregség. Jákobig nem volt betegség. Elisa-ig meg nem volt gyógyulás."

A bölcsek különleges módszert alkalmaznak itt: három figurát - Ábrahám, Jákob és Elisa prófétát - emelnek ki, akik olyan dolgokat vezettek be a világba, amelyeket ma teljesen magától értetődőnek tartunk. A bölcsek azért tulajdonítják nekik ezeket az újításokat, mert náluk fordul elő először a Tórában, és ha először fordul elő a Tórában, akkor az első alkalommal is történt.

Rav Tzadok haKohén, aki Lublinban élt és haszid rebbe volt, egy alapelvet fogalmazott meg: ha meg akarod érteni egy dolog mibenlétét, nyisd ki a Tórát, és nézd meg, hogy az a szó vagy fogalom mikor fordul elő először. Ennek a gondolatnak a gyökere vagy kiindulópontja lehetett ez a talmudi tanítás.

Ábrahám és az öregség

A Talmud magyarázata szerint Ábrahám azért kapta az öregséget, mert aki Ábrahámmal akart beszélni, véletlenül Izsákkal beszélt, mivel összekeverték őket hasonló külsejük miatt.

A háttérben egy korábbi történet áll: mivel Ábrahám Egyiptomban volt, és a fáraó tette, amit tett, egyesek megkérdőjelezték Sára tisztaságát, és azt gyanították, hogy Izsák a fáraótól származik, nem pedig Ábrahámtól. Mivel ez nagyon nem szép dolog volt, az Örökkévaló elintézte, hogy Izsák ugyanúgy nézzen ki, mint Ábrahám, hogy ne lehessen a dolgot félreérteni semmiféleképpen sem. Ábrahám azonban nem akarta, hogy összekeverjék Izsákkal, és így lett az öregség.

Jákob és a betegség

Jákob azért lett beteg, mert amíg nem volt betegség, addig a halál hirtelen következett be - az ember tüsszentett egyet és meghalt, ennyi. Jákobnak azonban fontos volt, hogy felkészüljön a halálra. Ahogy a hetiszakasz hosszú része mutatja, megáldotta Józsefet, József gyerekeit és saját gyerekeit, gyönyörű dolgokat mondott nekik.

Igaz, hogy Ábrahám is elrendezte halála előtt, hogy Izsák megházasodjon, és Izsák is elrendezte a maga dolgait - Izsák konkrétan azt mondta: "Nem tudom a halálom napját." Ennek ellenére a bölcsek így értik a helyzetet: Jákob imádkozott a betegségért, és lett betegség. Ebből azt tanuljuk, hogy aki beteg, az bár nem tudja pontosan, minek kellene annyira örülnie, de ez a dolog elgondolkoztathatja és ráébreztetheti az ember a helyzet komolyságára.

Rási szerint Jákob imájának tárgya az volt, hogy az ember legyen beteg a halála előtt, és legyen ideje, hogy parancsolja meg a házának, mi legyen.

Elisa és a gyógyulás

Elisáról írva áll: "Elisa megbetegedett abban a betegségben, amelyikben meghalt." Ebből következik, hogy másik betegségben is megbetegedett, amelyben nem halt meg. Ez azért volt lehetséges, mert ő intézte el a gyógyulás lehetőségét.

A Maharal magyarázata

A Maharal mélyreható elemzést ad ezekről a tanításokról. Az időskor a bölcsességet jelenti. Honnan tudjuk? A Talmud Kidushin traktátusában olvasható, hogy "Zaken" (idős) az, "aki vett bölcsességet" (ze se kana hochma).

Van egy kérdés: a bölcset tiszteljük vagy az időset? Mi a helyzet, ha valaki úgy lesz idős, hogy nem tanul közben annyit, vagy nem érik be a feje? Akkor is tiszteljük-e?