Rabbi Jehuda HaNaszi mégsem írta le a Misnát? – HH Mikéc (H)

A szóbeli tan azt jelenti, amit Mózes kapott a Színai-hegyen. A Misna azonban láthatóan nem azonos ezzel, mivel a Misnában viták vannak, amelyeket nem Mózes kapott a Színai-hegyen, hanem később vitatkoztak rajtuk. Amikor később felmerül egy kérdés, a rabok a rendelkezésükre álló információk, a hagyomány, a Tóra, a magyarázatok és az egzegétikai módszerek alapján válaszolnak, és ebben lehetnek vitáik. Ezek a viták is bekerülnek a Misnába.

A szóbeli tan előnyei

A szóbeli tan számos előnye indokolta, hogy miért nem írták le azonnal az ismereteket. A rendszer egyik fontos eleme, hogy bizonyos esetekben a könyv azt javasolja: "kérdezd meg a rabbit". Bár a szerző megtehette volna, hogy leírja, honnan tudja a rabbi a választ, mégis azt javasolja, hogy kérdezzék meg személyesen.

Példaként a böjtnapok említődtek. Böjtnapokon sokan érkeznek kérdésekkel: szabad-e enniük különböző egészségügyi vagy egyéb okok miatt. Az esetek 90 százalékában a válasz az, hogy persze, nyugodtan ehetnek. A rendszer lényege azonban, hogy a kérdező személy elé áll a rabbival, és ha már megfogalmazódik benne kérdésként, és meri mondani, nem szégyelli, akkor valószínűleg valóban jó oka van rá, nem csak vágyból, hanem valódi indokból.

A haszidizmus és a rebbe szerepe

Hasonló gondolat merült fel a haszidizmussal kapcsolatban is. A haszidizmust úgy alapították, hogy van egy udvar és annak egy rebéje, aki vezeti az udvart. Az utóbbi időben vannak olyan haszidizmusok, amelyek nem így működnek, mert meghalt a rebe, vagy nem jelölt ki utódot. Felmerült a kérdés, hogy esetleg a kettő összefügg.

A haszidizmus alapítói – Báál Sém Tov rabbi, a Mezericsi Magid és más nagy kiválóságok – úgy rendelkeztek, hogy mindig legyen valaki a rendszer tetején, valaki tapasztalt. Pozíciónál fogva befutnak információk és impulzusok, és tisztán a pozícióból fakadóan olyan dolgokat tanul meg az ember, amikhez egy egyszerű, elfoglalt személy nem fog hozzájutni. Ezért kell a szóbeli tan, ezért kell a rebbe, és ezért vonakodtak a leírástól egészen addig, amíg szükségessé nem vált. Amikor szükségessé vált, akkor is csak azt írták le, ami nagyon muszáj volt.

Forrásviták: mikor írták le a Misnát?

Villányi Benjamin megjegyzése szerint nem Rabbi Yehuda Hanassi idejében írták le a Misnát. Sokan összekeverik a szerzőséget azzal, hogy mikor írták le.

Rási megjegyzése (Eruvin 62b, 12. rész) szerint "egy betűt sem írtak le a szóbeli tanból a Talmudi bölcsek korában a Megilát Táánitot leszámítva."