Szabad-e hazudni a Tóra szerint?

Jitró tanácsa - "Időmenedzsment" a Tórában

A munka delegálása

Az időmenedzsment ténylegesen megjelenik a Tórában, amit a múlt héten olvastunk. Jitró látta, hogy Mózesnek nagyon sok ideje és energiája a bíráskodással elmegy, és azt tanácsolta neki, hogy szervezze ki ezt a feladatot.

A bírák követelményei

Jitró konkrét követelményeket állított fel a bírák kiválasztásához:

• Isten félő embereket
• Hatalmas embereket
• Az igazság embereit
• Akik gyűlölik a megvesztegetést

Ezeket kellett tenni ezerek fejévé, százak fejévé, ötvenek fejévé és tizek fejévé. Ha egymillióan voltak, akkor minden tizedik legalább ilyen minősítést kapott, tehát az egymillió emberből legalább százezer, de inkább több, mint százezer ember megfelelt mindezeknek a négy dolognak.

A zsidókról nem szabad rosszat mondani

Ez egy emlékeztető arra, hogy nem szabad rosszat mondani a zsidókról. Sokan említik az aranyborjú imádatát, az Egyiptomba való visszavágyakozást, a fürj utáni vágyat, vagy a mannára való panaszkodást. Nem szabad a negatívat hangsúlyozni.

Egy nagyon fontos lecke: ha panaszkodunk, hogy miért van antiszemitizmus, a válasz az, hogy azért van, mert ha mi magunk nem vagyunk filoszemiták, ha mi rosszat mondunk a zsidókról, akkor mit várunk a Teremtőtől? Akkor miért fékezné meg az antiszemitizmust, ha mi sem mondunk jót?

Azt kell mondani, hogy nagyon jó, hogy Mózes nagy cadikok között találta meg a bírákat Jitró tanácsára.

Rási magyarázata a munka időtartamáról

A szöveg szerinti értelmezés

A szöveg azt mondja: "reggeltől estig ült és bírálta a népet". Rási kérdezi: "Lehetséges így mondani?"

Rási értelmezése

Rási magyarázata szerint nem úgy kell értenünk, hogy szó szerint egész nap dolgozott. Minden bíró, aki igaz ügyet bírál valójában, akár csak egyetlen egy pillanatig is, azt úgy számítja neki az írás, mintha egész nap a Tórával foglalkozott volna. És a teremtés művében az Örökkévalónak a társává válna.

A modern munkakultúrára vonatkoztatva

Ez egy nagyon egyszerű és lelkesítő üzenet, ami validitást és legitimitást ad annak, amit mostanság mondanak az emberek. Például létezik a "négy napos munkahét" vagy "két órás munkanap" koncepciója. A Google-nél is játszanak a dolgozók, csocsóznak, hogy lelkesek legyenek és gyorsan elvégezzék a munkájukat.

Az Esszencializmus könyvben is ezt olvassuk: légy rajta túl egy pillanat alatt, és a nap hátralévő részét pedig töltsd valami értelmesebbel. Ez nem az ördögtől való gondolat.

A munka természete - áldás vagy átok?

Az időgépes történet

Egy rabbi mesélt arról: mi lenne, ha valaki időgéppel jönne vissza a múltból? A múltbeli ember megkérdezné:

• "Honnan van kenyeretek?" - "A boltból."
• "Vizetek honnan van?" - "Kinyitjuk a csapot és folyik."
• "Fényetek honnan van?" - "Megnyomjuk a gombot és világít."

"Akkor mit csináltok egész nap?" - "Szenvedünk. Keményen dolgozunk."

A Kidusin traktátus tanítása

A Kidusin traktátus végén mondja a Misna: a madarak az égben nem látjuk, hogy nagyon sokat dolgoznának, de mindig szereznek egy kis betevőfalatot. Mi pedig egy kicsit fontosabbak vagyunk, mint a madarak. (Ez a rész bekerült az Újszövetségbe is, a hegyi beszéd idézi ezt.)