Ez a videó előfizetéshez kötött
Fizess elő, hogy megnézhesd a teljes felvételt.
Tórai vegetarianizmus pro és kontra
A Tóra első könyvében az emberiség kezdeti állapotát az édenkert jellemzi, ahol az ember táplálkozása kizárólag gyümölcsből és zöldségből állt. Hús-, hal- és madárevésről szó sem esik – a Tóra nem rendelkezik ilyesmiről az édenkert kapcsán.
A Tóra első könyvében az emberiség kezdeti állapotát az édenkert jellemzi, ahol az ember táplálkozása kizárólag gyümölcsből és zöldségből állt. Hús-, hal- és madárevésről szó sem esik – a Tóra nem rendelkezik ilyesmiről az édenkert kapcsán.
A változás Noéval és az özönvízzel következik be. Az özönvíz után jelenik meg az engedély: „tiétek lehet evésre, hódítsátok meg, uralkodjatok rajtuk." Az özönvíz azonban nem pozitív esemény – a tanítás értelmezése szerint egyfajta gyengeség jött a világra, amelyet a húsevés lehetőségével kompenzál az Örökkévaló, mintegy elismerve az emberi szükségletet.
A Tóra ötödik könyve, 12. fejezet: a húsevés feltételei
A hetiszakasz (Reé) egyik kulcsszövege az ötödik könyv 12. fejezete, amely részletesen tárgyalja a húsevés szabályait. A szöveg logikája a következő: a húsevés ideális módja az, hogy az ember állatát a Szentélybe viszi és ott fogyasztja el – áldozat formájában. A selámim (békeáldozat) például olyan áldozattípus, amelyből a hozója is ehet, nem szükséges kohénnak lenni hozzá.
Ha valaki messze lakik, és nem tud elutazni arra a helyre, amelyet az Örökkévaló választani fog (a Tórában ez Jeruzsálem kódszava, bár maga a „Jeruzsálem" szó nem szerepel a szövegben – csak „Sálem" városa jelenik meg Ábrahám kapcsán), akkor is ehet húst ott, ahol él. Ez azonban már csak "másodosztályú" megoldás az ideálishoz képest.
A Klí Jákár magyarázata
A prágai Lunschitz rabbi (a Klí Jákár szerzője) magyarázata különösen érdekes. A szöveg egyik kulcsmondatát – „ha kiszélesíti az Örökkévaló a határaidat, és azt mondod, hogy húst fogsz enni" – úgy értelmezi, hogy ez a „kiszélesedés" valójában egyfajta negatív állapotot jelöl.
A magyarázat lényege: a „hely" (haMákom) kifejezés a héberben az Örökkévaló egyik neve is. Amikor a szöveg azt mondja, hogy „messze lesz tőled a hely", ez átvitt értelemben azt jelenti, hogy az ember eltávolodik Istentől. A húsevés utáni vágy tehát olyan állapothoz kötődik, amelyben az ember mintegy leveti magáról az égi királyság jármát, és a testi szükségletek kerülnek előtérbe. A Klí Jákár szerint az oroszlán sem üvölt, csak ha már evett húst – ezt a képet hozza a vágy és a kielégítés összefüggéseként.
A teljes tartalom előfizetéshez kötött
Fizess elő, hogy hozzáférj ehhez a siurhoz teljes egészében, videóval és szöveggel együtt.