Újhold, naptár rögzítés és Hold szentelés – HH Bo (Sze)

A tanítás apropója a Svát hónapjának újholdja volt, amely különösen jelentős alkalom. A Ros Hasana traktátus első misnája szerint négy újév létezik: Niszan elseje a királyoknak és az ünnepeknek újéve, Elul elseje az állatok tizedelésének újéve, Svát elseje (vagy Hillel véleménye szerint a tizenötödike) a fák újéve.

Ez utóbbi az az időszak, amikor a nagy téli hidegben, a fű alatt és a fák kérgében a nedvesség elkezd felfelé áramlani, és a felszín fölött megkezdődik a növekedés.

Az újhold fogalma a Tórában

A Tórában olvasott Ros Hasana - ahogy a mostani hetiszakaszban szerepel - nem olyan egyértelmű, mint gondolnánk. Az első Rasi a Tórában megjegyzi, hogy tulajdonképpen ezzel a paranccsal kellett volna kezdeni a Tórát: azzal az első paranccsal, amit népként kapunk meg. Ez az a mondat, ahol az Örökkévaló ezt mondja Mózesnek és Áronnak Egyiptom földjén: "Ez a hónap nektek a hónapoknak a feje. Első az az év hónapjai között."

Az egyszerű olvasatban ez a Niszan hónapra vonatkozik, hogy a Niszan legyen az első hónap. Érdekes módon sehol a Tórában nem találunk olyan parancsolatot, hogy az új holdot ünnepeljük meg. Amit találunk, az a Pinchász heti szakaszban van: azt, hogy újholdkor milyen áldozatot mutassunk be. De arról, hogy újholdkor tennünk kellene bármit, a Tóra nem ír.

A zsidó naptár alapelvei

A Rambam Kidus haChodes (A hold szentelésének törvényei) című művének első fejezete, első tanítása kimondja: "Azok a hónapok, amikre mi az évet beosztjuk, azok holdhónapok." Ellentétben a keresztények napnaptárával, mi ragaszkodunk ahhoz, hogy elseje legyen újhold és tizenötödike legyen telihold.

Van azonban egy kis eltérés: a moládnál, amikor megszületik a hold. A moládot, az újhold pontos idejét mindig Jeruzsálem szerint számítják, függetlenül attól, hogy a világ mely részén élünk. Miért? Mert az eredeti rendszerben, ha valaki meglátta, hogy megújult a hold, szaladt Jeruzsálembe, mindegy hol volt és mit csinált. Két tanú érkezése után - ahogy a Tóra írja: "két tanú által álljon meg egy dolog" - Raban Gamliel kivizsgálta őket, és ha megállapította, hogy valóban látták a holdat, kihirdették az újholdat.

Ha a jeruzsálemi Bét Din kihirdette az újholdat, akkor a világon minden zsidónak újholdja van. Az információt füstjelekkel terjesztették, de lényegtelen volt, hogy bárhová elér az információ, ott látszik-e az újhold vagy sem. Egy nép vagyunk, mindegy hol vagyunk - ha Jeruzsálemben újhold van, akkor nálunk is újhold van.

A luniszoláris naptár szükségessége

Azt, hogy a holdat kell követni, a mostani szakaszból tudjuk. A napot honnan tudjuk, hogy kell követni? Ugyanebben a szakaszban: "ma jöttetek ki, a kalászérés hónapjában" - a 13. fejezet 4. mondata. Ez nem csupán történelmi információ, hanem azért van, mert kalászérés hónapban kell megünnepelni az emlékünnepet is.

Ha nem rögzítenénk a naphoz a naptárunkat, csak a holdhoz, úgy járnánk, mint a muszlimok: elcsúszna a Pészách ünneplése, és minden hónapban, télen, nyáron, ősszel lenne olyan év, amikor akkor van a Pészách. Ezért kell rögzíteni, hogy a naptárunk egyszerre lunáris és szoláris legyen - a nap és a hold ciklusát egyaránt kövesse.

A naptár kialakulása