Van-e idő Purimkor kijózanodni? és a názir bortilalma

A traktátus, amellyel foglalkozunk, a Názir. A nazir intézményéről tanulva az első fontos megállapítás az, hogy a nazir szentsége a kohénéhoz, sőt a kohén gadoléhoz hasonlítható.

Míg egy egyszerű kohén számára a Tóra engedélyezi, hogy közvetlen hozzátartozóját eltemesse, addig a kohén gadol – a főpap – senkinek a temetésén sem lehet jelen. Ugyanez a szigorú szabály érvényes a nazirra is: az elhunytakhoz való közeledés tilalma alól a nazir nem tesz kivételt sem apja, sem anyja, sem fivére, sem nővére esetében.

A bortilalom értelmezése

A Tóra a nazirral kapcsolatban azt írja: „Bortól és részegítő italtól tartózkodjon." A Tóra többi helyén a „jájin vé-séchár" (bor és részegítő ital) kifejezés általában két különböző dolgot jelöl: a bort külön kategóriaként, és minden egyéb alkoholt – sört, pálinkát, whisky-t és hasonlókat – egy másik kategóriaként. A Tóra rendszerint különös hangsúlyt fektet a borra az összes alkoholos ital közül.

A nazir esetében azonban Rási és a Talmud értelmezése eltér: itt mindkét szó – „jájin" (bor) és „séchár" (részegítő ital) – szőlőből készített italt jelent, az egyik higítatlan, a másik higított formában. Ebből az következik, hogy a nazir elvileg ihat minden más alkoholt – csak a szőlőből készültektől kell tartózkodnia. A Talmud indoklása szerint ez az értelmezés a szöveg kontextusából adódik: az egész szakasz szőlőtémával van „teletűzdelve" – szőlőecet, szőlőhéj, friss és száraz szőlő – így az egész tilalom a szőlő köré szervesül.

A kis lépések bölcsessége

A nazir bortilalmának ilyen értelmezése – miszerint a szőlőn kívüli alkohol megengedett – egy általánosabb életbölcsességet is hordoz. A kívánatos irányba tett kis, fokozatos lépések hatékonyabbak lehetnek, mint a teljes és azonnali lemondás.